Hát például az imádkozó sáska – vagy másik nevén, az ájtatos manó! Való igaz, hogy az imádkozó sáska neve megtévesztő, de magától az állattól, illetve trópusi rokonaitól sem áll távol a megtévesztés.
Mielőtt alaposabban megnéznénk, kiféle-miféle is az ájtatos manó, előbb érdemes tisztázni, hogy a szöcskék, tücskök és a sáskák, bár sokan keverik őket, nagyon is különböznek egymástól. Közelebbi rokonságban a három rovarcsoport közül a tücskök és a szöcskék állnak, míg mindkettejüknek csak távoli rokonai a sáskák. Érdekes lehet az is, hogy míg a szöcskék közt akadnak ragadozók, a sáskák kizárólag növényekkel táplálkoznak.
Az imádkozó sáskák azonban az úgynevezett fogólábúak rendjébe, azon belül az imádkozó sáskák családjába tartoznak, és vérbeli ragadozók. Magyarországon közeli rokonuk egyáltalán nem is honos, a legközelebbi rokonságban az itt is előforduló rovarok közül a csótányokkal állnak.
A világ más részein azonban, kiváltképpen Afrikában, az imádkozó sáskáknak számos faja él, amelyek közt akadnak egyszerűbb külleműek, de egészen pazar megjelenéssel bírók is. Egyes, főként a trópusokon élő fogólábúak a megtévesztésig hasonlítanak egy-egy falevélre, míg mások csodálatos, élénk rózsaszínes és pirosas orchidea-álruhát viselve várják, hogy a gyanútlan áldozatuk a közelbe tévedjen.
Ha pedig egy másik rovar nem veszi észre idejében a megtévesztő küllemű ragadozót, az az első pár lábával villámgyorsan megragadja. Az első pillantásra olyan jámbornak tűnő, már-már aranyos módon felhúzott lábak ugyanis, amelyek láttán a rovart „ájtatosnak” és „imádkozónak” nevezték, valójában az állat kíméletlen fegyverei. Érdekesség, hogy a kínai harcművészek is ihletet merítettek a szokatlan testtartásból.
Persze, nem kell azt hinnünk, hogy az imádkozó sáska valamiféle „gonosz” állat volna, hiszen abban az élőhelyben, és abban az életközösségben, amelybe tartozik, igen fontos szerepe van a zsákmányául szolgáló más, gyakran a növényeket dézsmáló rovarok kordában tartásában, és ezáltal egy működő egyensúly fenntartásában.
Magyarországon az ájtatos manó védett állat, 2012-ben pedig az év rovarának is választották. A világon szinte mindenhol fellelhető a rovar, és összességében jelenleg nem is fenyegeti a kihalás veszélye.