Menü Bezárás

Egy tesó fülének a tojáshéj sem akadály!

Azt gondolhatnánk, hogy a tojás belseje, és a benne növekvő fiatal madár – vagy éppen hüllő – egy elkülönített kis világba van zárva, ahol nem hall és nem lát másokat, és ahonnan ő sem tud semmit üzenni a nagyvilágnak. Ez azonban egyáltalán nincs így, hiszen kikelésük előtt ezek az apróságok már kifejezett párbeszédet bonyolítanak le a testvéreikkel, vagy éppen a szüleikkel!

A tojásban a napok, hetek alatt a kis állatok annyira kifejlődnek, hogy idővel a hangjukat is hallatni kezdik, és még ha ez a hang igen-igen vékonyka és halk is, aki elég közelről és elég türelmesen fülel, tanúja lehet a csipogásnak. Bármilyen finom is azonban a tojáshéjakon átszűrődő csivitelés, az állatok életében olykor nagyon is nagy a szerepe.

Amikor egy fészekben, netán az egymáshoz közeli fészkek egy nagyobb csoportjában sok tojás van, a kis állatok számára az a legideálisabb, ha mindannyian egyszerre bújnak ki. A tengeri teknősök például a homokos parton kelnek ki, és ahhoz, hogy minél többen elérjék közülük a biztonságot jelentő vizet, különösen fontos, hogy egyszerre induljanak a tenger felé.

Bizonyos tengeriteknős-fajok a megfigyelések szerint már a tojásban is csipognak, kattognak egymásnak (Forrás: pixabay.com / skeeze)

Valahogyan persze össze kell hangolni, hogy mikor kell kibújni a tojásból, és mivel ekkor még nem láthatják, hanem csak hallhatják egymást a tojásban lévő állatok, igencsak kézenfekvő „megoldást” jelent, ha a csipogásuk segítségével teszik ezt meg. Éppen így tesznek a tojásban várakozó tengeri teknősök is, akikről a kutatók megfigyelték, hogy a tömeges kikelésük előtti tizedik naptól kezdődően csipogáshoz, nyávogáshoz, netán kopogáshoz hasonló hangokat adnak ki, amivel jelzik a testvéreiknek, valamint a távolabb lévő többi teknősgyerkőcnek is, hogy elérkezett a tojáson kívüli világ felfedezésének ideje.

Többeknek talán újdonság lehet az is, hogy a teknősök egyáltalán nem néma állatok. Mindez azért van így, mert sokáig nem is volt ismert ezeknek a hüllőknek a hangja, hiszen olyan ritkán, és olyan mély hangon szólnak egymáshoz, hogy azt sokan már nem hallják. Ezen a ponton – jogosan – feltehetted a kérdést: hogyhogy már nem hallják a teknősök hangját egyes emberek? Mielőtt erre válaszolnánk, fontos megjegyezni, hogy az emberek hallása, ahogyan idősödnek, folyamatosan változik, és bizonyos magasságú, illetve mélységű hangokat idősebb korukban már nem hallanak. Így aztán lehet, hogy miközben te, vagy a testvéreid még tökéletesen hallanátok a kis teknősök hangját, a nagyszüleitek semmit nem vennének észre belőle.

Ha a saját csemetéjéről van szó, az aligátor alaposan rácáfol a rémisztő ragadozó mivoltára (Forrás: pixabay.com / skeeze)

Nemcsak a teknősök tartogatnak különös meglepetéseket azzal, hogy a némaságukra rácáfoltak, de az aligátorok is, amelyek ellenben – legalábbis a nőstények – a kicsinyeik nevelésekor bebizonyítják, hogy nemcsak félelmetes ragadozók, de gyengéd és gondoskodó szülők is tudnak lenni. Az aligátor anyuka a hüllőktől szokatlan odaadással vigyáz a tojásban lévő kicsinyeire, és amikor hallja őket csipogni, megkezdi a fészek kiásását. Vagyis, a pici aligátorok a hangjukkal jelzik az anyjuknak, hogy mikor látják meg a napvilágot.

Végezetül, de nem utolsósorban, említést kell tenni a madarakról is, hiszen a fiókák (vagy csibék) gyakran már nemcsak maguk csipognak, hanem az anyjuktól – vagy éppen az apjuktól, hiszen több madárnál az apák, vagy az apák is nevelik a kicsiket – választ is kapnak erre. A lenti videón magad is meghallgathatod, hogyan csipognak a tyúktojások a kikelés előtt!

Megfigyelték, hogy a zebrapinty szülők énekelni kezdenek a tojásaiknak, ha közel a kikelés időpontja, és a madárszülők úgy érzik, hogy nagy a hőség. Ami különösen is érdekes: azok a madárfiókák, amelyek a szülők a meleg időre felkészítő hangját hallották, lassabban nőttek, és kisebbek is voltak a kikeléskor, mint azok, amelyeknek nem énekeltek a szüleik. Bármilyen meglepő, a madárszülők a legjobbat tehették azokkal a fiókákkal, amelyek kisebb testmérettel keltek ki a tojásból, hiszen a nagy hőségben az apróbb madarak teste könnyebben le tudta adni a hőt, mint a nagyobbaké, és így nagyobb esélyük volt a kánikula átvészelésére.

Ahogyan az a fenti példákból is jól látszik, a tojások a látszattal ellentétben nem elzárt kis világok, ahol önmagukban fejlődnek a kis állatok, hanem már itt is folytatnak némi – igaz, igen kezdetleges – kommunikációt egymással, és a külvilág eseményei már a tojáshéjon át is hatással vannak rájuk. (Ha pedig a cikket olvasva netán amiatt kezdenél aggódni, mi a helyzet azokkal a tojásokkal, amit eszel, érdemes tudnod, hogy a boltban vásárolható tojásokban általában nincs, és nem is fejlődhetne ki csibe.)

Felhasznált források:
https://news.mongabay.com/2014/07/no-longer-deaf-as-a-stump-researchers-find-turtles-chirp-click-meow-cluck/
https://phys.org/news/2016-08-baby-hot-birds-eggs.html
https://www.sciencedaily.com/releases/2008/06/080623125006.htm

Ha tetszik, megoszthatod másokkal is! 😉